Bemutatkozunk: ​Papp Katalin

Gyermekkoromban mindig tanárnéniset játszottam, mert a környezetemben majdnem mindenki pedagógus volt. Nem is merült fel bennem, hogy megszakítanám a családi hagyományt, csak két megingásom volt. Kiskamaszként gondoltam, hogy birkapásztor szeretnék lenni, érettségi után pedig elbizonytalanodtam, hogy merre tovább, mert az akkori oktatási rendszerrel nem voltam kibékülve. Végül a solymári Waldorf Pedagógiai Intézetben kötöttem ki. Itt lehetőségem volt elmélyülésre, saját megfigyelésen alapuló tanulásra és a sok művészeti tárgy általi mélyebb önismeretre és önfejlesztésre.
 
A pécsi Waldorf történetében alapítótanárként voltam jelen és két évet tanítottam. Kislányom születése után két évvel a Vadgesztenye Általános Iskolában kezdtem újra, ahol szintén közös törekvés volt, hogy a gyerekek tapasztalati úton, művészeteken keresztül és elfogadó légkörben tanulják meg felfedezni a körülöttük és a bennük lévő világot.
 
Nagyon foglalkoztat egy olyan iskolarendszer kidolgozása, ahol mindenki a saját útján járhat, együttműködve másokkal.

A Hétágfa Egyesületben is a gyermek programokban vagyok a legaktívabb, de szívesen részt veszek mindenben, ami énekléssel, tánccal kapcsolatos. A közösségi élet, az önellátás gondolata és a természethez közeli életmód már gyermekkorom óta vonzott. 34 év városi lét után, végre kiköltöztem Kistótfaluba, ahol a közösségi kertünk is van, így, bármikor kimehetek gazolni! :)
A világ boldogabb hely lenne, ha több időt töltenénk a kertben!

---